Nők a tudományban

Február 11-én ünnepeljük a tudományos pályát választó nőket. A nőket, akik ugyan rengeteg felfedezést tettek, mégis gyakran megesett, hogy nem kapták meg az érte járó elismerést. Tegyük hát fel magunknak a kérdést: Hány jelentős felfedezést tudnánk felsorolni, ami a „gyengébbik nemnek” tulajdonítható?  Feltételezem, sokaknak az első személy, aki megjelenik lelki szemei előtt a téma feljövetelénél nem más, mint Marie Curie. Életpályája valóban lenyűgöző és inspiráló, azonban vannak hozzá hasonlóan fontos eredményeket elért személyek, akik kevesebb figyelmet kapnak. Ezen cikkünk, róluk fog szólni. 

Lise Meitner 

Lise Meitner osztrák-svéd fizikus adott magyarázatot az Otto Hahn és Fritz Strassmann által létrehozott maghasadásra. Az életében megjelenő számtalan akadályozó tényező ellenére rengeteg időt, illetve figyelmet szentelt a tudománynak, ebből fakadóan pedig hatalmas eredményeket ért el. 

Kezdetben Lise polgári iskolába járt (hiszen ebben az időben a lányoknak nem volt lehetőségük gimnáziumban tanulni). Ennek elvégzése után franciatanár vizsgát tett, és magántanulóként kezdett felkészülni az érettségire. Gimnáziumi végzettséget csak ezek után, Bécsben szerzett, ekkor a nyolc évfolyamot 2 év lefolyása alatt teljesítette.  1901-ben megkezdte felsőoktatási tanulmányait matematikából, fizikából és filozófiából. Ekkor olyan emberektől volt lehetősége tanulni, mint például Ludwig Boltzmann. 5 év múlva második nőként doktorált a Bécsi Egyetem fizika szakán.   

Otto Hahnnal – akivel a következő 30 évben együtt kutatott – Berlinben találkozott. Eleinte fizetés nélkül, a hátsó bejáraton közlekedve dolgozott a férfi laboratóriumában, ugyanis az akkori Poroszország ezen időszakában a nőknek nem volt megengedett az egyetemek látogatása. Hahn és Meitner közösen fedezték fel a radioaktív kilökődést, illetve több új izotópot is. Meitner apránként nevet szerzett magának a szakmában, és olyan elmékkel ismerkedett össze, mint Marie Curie vagy Albert Einstein. 1926-ban a kísérleti magfizika professzora lett a Berlini Egyetemen, azonban később zsidó származása miatt Svédországba menekült, így pozícióját nem tarthatta meg. Hahnnal továbbra is levelezéseket folytattak, a férfi ilyen úton mutatta be Meitnernek az általa „szétpukkadásnak” nevezett folyamatot. Lise unokaöccsével megadta a jelenség elméleti magyarázatát, nevét maghasadásra változtatták. Ő számolta ki egyébként a folyamattal felszabaduló energia mennyiségét, teret biztosítva ezzel az atomenergia használatának. Ennek ellenére az atombomba megépítésében nem volt hajlandó részt venni, ugyanis ez pacifista meggyőződései ellen ment volna. Az 1944-es kémiai Nobel-díjat Otto Hahnnak ítélték, és Lise Meitnert még az indoklásban sem említették meg.   

Hugonnai Vilma 

Hugonnai Vilma az első magyar női orvos. Azt, hogy ez a mondat az ő nevével hangozzon el, rengeteg kitartás, elhivatottság és küzdelem árán valósította meg.  

1847-ben született, egy nemesi család ötödik gyermekeként. Kiskorától kezdve érdeklődött a természet működése iránt, azonban a korban nem volt elfogadott a nők magas szintű oktatása. A leánynevelő iskola elvégzése után tanulmányai megszakadtak, ugyanis 18 évesen hozzáment a nála húsz évvel idősebb Szilassy Györgyhöz. Férje azonban nem osztotta felesége lelkesedését az ismeretszerzés iránt, sokszor inkább magára hagyta Vilmát. Ezekben az években egyébként Vilma tovább okította magát különböző orvosi ismereteket tartalmazó könyvekből. Amikor egy cikkből értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak férje nem állt az útjába. (Megtehette volna, hiszen ebben az időben a férj és az édesapa beleegyezése is szükséges volt ahhoz, hogy egy nő felvételt nyerjen a képzésre.) Anyagi támogatást azonban nem állt szándékában nyújtani neki. A tandíj összegéhez így ékszerei eladásával jutott. A kint töltött évei alatt éppen ez okból rendkívül megfontoltan kellett gazdálkodnia a pénzzel. 1879-ben minden körülmény ellenére orvossá avatták. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Álma azonban tudásának hazahozása volt, így 1880 folyamán ezt meg is valósította. Itthon azonban nem ismerték el diplomáját, ugyanis az érettségi vizsgát nem végezte el (erre nem volt lehetősége női mivolta miatt), ami pedig elengedhetetlen az egyetemi tanulmányokhoz. A vizsgákon később átment ugyan, de ennek ellenére sem engedélyeztek azt, hogy Magyarországon orvosként álljon munkába. Letette hát a szülésznői vizsgát, és szülésznőként foglalatoskodott. Szilassyval felbontotta a házasságát, betegek sokaságát kezelte, hogy családját fenntartsa, hiszen a tudományos élete mellett 3 gyermek édasanyjának tudhatta magát. Aktívan küzdött a nők egyenjogúságáért, oktatásáért.  Későbbi férje (Wartha Vince) kérésére felhagyott szülésznői munkájával és inkább elméleti kérdésekkel kezdett foglalkozni, közben pedig újra megpróbálta elismertetni oklevelét. Ezúttal sikerrel járt, és 1897-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták. Innentől már hivatalosan végezhetett magángyakorlatot. Legfőképpen nőknek és szegény betegeknek szentelte figyelmét. A harcot azonban neme jogaiért továbbra sem adta fel. Könyvet és tanulmányt is írt, és többször folytatott vitákat, akár a sajtó felületein is a témában. 6 évig tanított az Országos N őképző Egyesületben, ami egy, a hazai nőnevelést támogató szervezet volt.  

+1 Katherine Johnson 

Katherine Johnson számításainak, újszerű ötleteinek köszönhetően valósulhatott meg a Holdraszállás. Az általa tervezett navigáció tette lehetővé például azt, hogy az Apollo-13 esetén fellépett hiba ellenére is sikeresen haza tudjanak térni az űrhajósok. Azonban ezen sikereiért rengeteget kellett küzdjön, afroamerikai nőként ugyanis a korban igazán nehéz volt érvényesülni.  

Ha mélyrehatóan érdekel Katherine Johnson inspiráló története, és az, hogy hogyan küzdötte le mindezen viszontagságokat, kérlek olvasd el korábbi cikkünket:

https://szbkgiskolaujsag.wixsite.com/mysite/post/a-sz%C3%A1mol%C3%A1s-joga  

Tóth Zoé Réka