Megkezdődött a világűr hete, így ebben a cikkben szeretnék néhány mérföldkövet bemutatni az űrkutatással kapcsolatban. Mára rengeteg ismeretünk van az űrről, különféle eszközökkel lehetővé vált a még részletesebb kutatás is. De ez nem mindig volt így. Habár ma is nagy dolog egyáltalán kijutni az űrbe, akkor képzeljük el, régen mekkora lehetett.
Az emberiség 42 mérföldkövet számol űrbe kijutott masinák mértékével, amik segítségével feltérképezték már a Naprendszert, egyes holdakat, bolygókat, életjeleket kerestek, ember számára élhető körülményeket, és letette az emberiség a lábát már a Holdra is. Itt található néhány fontos mérföldkő a múlt századból és a jelenből is egyaránt:
1929 – első űreszköz az űrben, német származással
1947 – állatok az űrben: ecetmuslicák az USA-ból
1957 – első műhold az űrben (Szovjetunió)
1959 – Nap körüli pályára állt űreszköz Szovjetunióból
1962 – első ember az űrben: Jurij Gagarin (szovjet)
1966 – első Holdra szállt űrhajó legénység nélkül: Luna-9 Szovjetunióból
1969 – első emberek a Holdon: Neil Armstrong, Buzz Aldrin; űrhajó: Apolló-11(USA)
1971 – első űrállomás: Szaljut-1(Szovjetunió)
2021 – első űrben forgatott film: The Challenge
Az első objektum az űrben, ami ember által lett elkészítve: a Kármán-vonal fotója. A vonal a világűr Földhöz képest mért határvonalát jelenti, amelyet Kármán Tódor számolt ki. Nem pontosan 100 kilométer magasan van felettünk, de nagyon közelít az érték a kerekített felé. Nyáron 85 km ez a táv, télen 100. A termoszférában található.
Az objektum nem jöhetett volna létre, ha a V-2 (Vergeltungswaffe-2) nem indul tesztrepülésre Németországból. A II. világháború idején, nevéhez illően (a megtorlás fegyvere) bombázásra volt alkalmas, ellenben más hatalmakkal együtt Németország is ki akarta juttatni a bár nem űrkutatásra tervezett, mégis lehetőséget kínáló ballisztikus rakétát.
Az első állatok a világűrben tényleg az ecetmuslicák voltak, akiket közönséges muslica vagy közönséges harmatlégy néven is ismerhetünk. A genetika, élettan és evolúcióbiológia leggyakoribb modellszervezetével rendelkezik. A kutatásban számtalanszor vetették már kísérletek alá, legfőképpen a genetikai kutatások során. Nem védett faj.
A műholdak: A bolygók pályáján keringő űreszközök. A legelső világűrbe indított műhold a Szputnyik-1 volt a Szovjetunióból. Ma már több ezer műhold keringett a világűrben, illetve robotol most is. A működésük a Naptól függ, hiszen napelemek segítségével onnan nyerik az energiájukat.
Műholdakkal rendelkező égitestek: Föld, Hold, Mars, Vénusz, Jupiter, Eros kisbolygó, Szaturnusz, Merkúr, Csurjumov-Geraszimenko üstökös, Bennu.
A kisebb műholdak elnevezése:
Miniműhold (500-1000kg)
Mikroműhold (100kg>)
Nanoműhold (10kg>)
Pikoműhold (1kg>)
Magyar műhold: Nem elegendő pénzre hivatkozva eltörölték a Magyarsat műhold megépítését és üzembe helyezését. Ellenben 2007-ban a Műegyetem egyik csoportja létrehozott ez pikoműholdat, a Marsat-1-et.
Manapság már olyan országok is rendelkeznek műholddal, mint Indonézia, Luxemburg vagy Ukrajna.
A legelső emlősállat a világűrben Lajka, a kutya volt. Szovjetuniú küldte fel a Szputnyik-2-es műholdban 1954-ben, ahol halálát is lelte. A kabinja túlmelegedett, így 1957-ben elpusztult az űrben. Már a projekt megkezdésekor jegyet váltottak a tudósok a kutyának arra, hogy nem tér vissza élve, viszont a legfőbb célja a kutatásnak az volt, hogy kiderítsék, élő szervezet kibír-e egy űrstartot, illetve kibírja-e az űri körülményeket. Lajka több szobrot is kapott, egyet Kréta szigetén, egyet pedig a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében.
Németh Lilien
Comments