top of page

A hónap tanára - Oláh Lajos tanár úr



Szerkesztőségünk idén novemberben elindította a "Hónap tanára" nevet viselő kezdeményezést. E projekt tulajdonképpen lehetőséget biztosít arra, hogy iskolánk diákjai szavazás útján kiválasszák azt a pedagógust, akivel az adott hónapban legszívesebben olvasnának el egy interjút. A címet elsőként Oláh Lajos tanár úr tudhatja magáénak, aki odaadó munkájával már több éve segíti intézményünk történelemoktatásának eredményességét. Tanulóink szimpátiája a tanár úr irányába abban is megmutatkozott, hogy számos kérdést tettek fel neki Instagram oldalunkon keresztül. Ezek közül mi néhányat kiválasztottunk, cikkünk további részében pedig az ezekre adott válaszokat tekinthetitek meg.



  • Egy 1-től 10-ig terjedő skálán mennyire hiányzik Önnek a tavalyi 12.b osztály? Válaszában kitérne Zsomborra és Krisztiánra?


  • A tavalyi 12.b? Skálázni nem tudom. Nem akarom visszadobni a kérdést azzal, hogy annyira hiányoznak, mint amennyire én hiányzom nekik. Komolyra fordítva: én általában személyekben, egyéniségekben gondolkodom, tehát inkább az jut eszembe, hogy egy-egy diák mit mondana egy kérdésre, honnan indult, hova érkezett. Az említett urak is ilyen vonatkozásban érdekesek. Elismeréssel gondolok arra, amit végül elértek az érettségin.



  • Miért választotta a tanári pályát és miért javasolná ezt a szakmát az érdeklődő diákoknak? 


  • Inkább a pálya választott engem. Sok mindennel próbálkoztam, sokféle tehetség meglétét véltem magamban felfedezni, de végül rájöttem, hogy amihez legjobban értek, az a történelemtanítás. Miért javasolnám? Ha a tanári munka csak tanításból, a diákokkal való munkából állna, örömmel tenném. De nincs így. Nekem ez az utolsó tanévem, de nagy aggodalommal figyelem azt, ami az oktatáspolitika területén, azon belül a történelemtanítás (tankönyvek, tananyag) területén történik.  Azoknak javasolnám csak, akik nagyon ütésállók, és nagyon-nagyon elhivatottak.



  • Milyen módszerek segítettek fiatalkorában a történelem tananyagok elsajátításában?


  • Egyetlen lehetőség volt, az olvasás. (60-as években, nem nagyon volt más információforrás.) Már iskola előtt megtanultam olvasni (van egy nővérem, aki eggyel fölém járt, így amikor gyakorolta a betűket , rámragadt). A történelemtankönyvet lényegében aznap elolvastam, amikor megkaptam. Az Egri csillagokat 10 évesen olvastam először, utána meg minden évben újra. A módszer az volt, hogy a barátokkal eljátszottuk a történelem eseményeit (nem volt más választásuk): görög -perzsa háborúk, világháborúk, csaták, indiánok, stb. Gimiben meg nem volt okosteló, így az unalmasabb órákon olvastam a pad alatt. Meg általában mindenhol.



  • Milyen témákban szeret a Tanár Úr olvasni? Szabadidejében gyakran fordul a könyvekhez, mint szórakozás?


  • Ma már inkább szépirodalmat, mint szakirodalmat.  Az alapelv az, hogy mindig legyen egy könyv, amit olvasok, és rögtön egy másik, ha végeztem, láncolvasás.



  • Tudja esetleg a nevének eredetét? Milyen ismeretei vannak a felmenőiről, illetve a családfájáról?


  • Vezetéknevem román. (A vlach (vlachorum)), pásztor szóból ered. Keresztnevem úgy tudom germán eredetű, valami olyasmi a jelentése, hogy híres harcos. A családfámat valamennyire ismerem. Fontosnak tartom a „ honnan jövünk, hová megyünk” kérdést. Ez egy törtitanártól talán nem is meglepő.



  • Bónusz: Volt olyan diák, aki az Ön meglátására lett volna kíváncsi annak tekintetében, hogy vajon miért nem szereti viszont szíve választottja.


  • Negyven éve tanítok, ebből vagy 30-ban voltam osztályfőnök, voltam már kénytelen szerelmi bánatot kezelni. Sajnos ez, természeténél fogva, nem nagyon kezelhető. Az adott kérdésre saját magamra vonatkoztatva sem tudtam soha a választ. Leginkább azért, mert erre nincs racionális megoldás. Jön, megy…



Ezúton is szeretnénk megköszönni tanár úrnak a körültekintő és részletes válaszadást, valamint a projektünkhöz való hozzájárulását. Hogyha nektek is elnyerte tetszéseteket legújabb írásunk, szavazzatok közösségi média oldalunkon a következő hónap jelöltjére!




Rozgonyi Gréta

Σχόλια


bottom of page