Caraval könyvajánló
"Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!"
Stephanie Garber Caraval c. könyve engem teljesen magával ragadott. Pár évvel ezelőtt ez volt életem első fantasy könyve és nagyon kellemes csalódás volt. Azóta már természetesen a trilógia további 2 kötetét is kiolvastam és egyáltalán nem csalódtam. Na, de lássuk, miért is ajánlom mindenkinek sok szeretettel ezt a könyvet...
Scarlett és húga sok év után végre megkapják a meghívót a Caravalra, a világ legcsodálatosabb (vagy talán mégsem?) színházi előadására, ahol gyakran a nézők is belecsöppennek a játékba, és annak fontos szereplőivé válnak. Ahhoz azonban, hogy Scarlették eljussanak a Caraval szigetére, előbb meg kell szökniük zsarnokoskodó apjuktól... Nem lövik le nagy poént azzal, hogy ez sikerül is, ám az öröm nem tart sokáig, hiszen még mielőtt Scarlett belépne a játék kapuján, elveszti húgát, akiről csak később derül ki, hogy a játék "főnyereménye". Aki őt megtalálja, annak teljesítik egy kívánságát. Scarlett természetesen először nagyon megijed, hogy hol lehet húga, de ezen hamar túl lendül és nyomaba ered. A keresés közben azonban teljesen elveszíti a határt a valóság és a játék között, és mindeközben a szerelem is rátalál. Vajon sikerül megtalálnia a húgát, és megakadályoznia, hogy a játék elfajuljon? Tényleg minden úgy van, ahogy ő azt gondolja?
Rengeteg kérdést tudnék még megfogalmazni, de ha egyszer elkezditek olvasni, valószínűleg úgysem nagyon hagyjátok abba, úgyhogy felesleges.
Ebből a könyvből nem lehet hiányolni sem a váratlan fordulatokat, sem az izgalmat. Miután az elején a kicsit döcögős rész után beindul a cselekmény, alig lehet követni, hiszen nem csak Scarlett nem tudja mi a valóság és mi játék, az olvasónak is nehezére esik eldönteni. De éppen ettől ennyire izgalmas! Sokszor mi, olvasók is azt hisszük, hogy tudjuk hol a határ, majd a következő oldalon kiderül, hogy teljesen be lettünk csapva.
Az író nagyon jól bemutatja, hogy milyen az igazi testvéri szeretet, amikor feltétel nélkül szeretjük a másikat, és azt is, hogy a képzelet néha túl messzire repít. Ahogy a Caravalban, úgy a valóságban sem minden ember az, aminek látszik, és ha nem figyelünk, gyakran óriási hibákat követhetünk el.
" A Caraval jóval több, mint holmi játék, vagy színielőadás. Leginkább varázslat, amit az ember már nem is igen remél fellelni ezen a világon..."
Nekem személy szerint nagyon tetszett, hogy a szereplők rendkívül részletesen ki voltak dolgozva, és a helyszínek sem voltak mindennapiak, elvégre egy fantasyról van szó... Eddig szinte minden könyvben unalmasnak találtam a leíró részeket, itt azonban ez sem így volt. Nagyon jól el tudtam képzelni a világot, amiben a történet játszódik.
Ez a könyv pár évvel ezelőtt minden várakozásomat felülmúlta. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti fantasyt, és azokank is, akik MÉG nem!
Jó olvasást!
Merész Flóra